Salarify Talks: Újdonságok A Hitelpiacon 2023-ban

Mit várhatunk a 2023-as hitelpiacról? Milyen újítások érkeznek a jövedelemigazolások területén? Min dolgozik közösen a BISZ Zrt. és a Salarify? A válaszok Kiss Attilától, a BISZ Zrt. üzletfejlesztéséért és stratégiájáért felelős vezetőjétől érkeznek a Salarify Talks legújabb részében.

Mesélnél magadról, milyen út vezetett a mostani munkádhoz?

Én versenysportból érkeztem, futballoztam és futsaloztam. A sportnak sokat köszönhetek, mivel pozitív teljesítmény alapú gondolkodást, látásmódot adott nekem, illetve a sporton keresztül rengeteg helyre eljutottam a világban, sok új dolgot láttam, rengeteget tanultam. Szegényebb családból származom, ezért a foci mellett hamar elkezdtem építeni a civil pályát is, hogy legyen mit csinálni, amikor véget ér a sport. A BISZ előtt több több területbe is belekóstoltam. Olyan foglalkozást kerestem, amely minél sokrétűbb, és az agyamat is minél jobban megmozgatja. Amikor 1998-ban a BISZ-hez kerültem, a cég akkor kezdett épülni. Teljesen az alapoktól kezdtük, mondhatom, hogy szinte az elejétől benne vagyok ebben az épülési folyamatban. Együtt fejlődtünk a céggel, és lépésről-lépésre, pozícióról-pozícióra ugorva jutottam el odáig, ahol ma vagyok. 

Mi volt az első munkád a BISZ-nél?

HelpDesk-es voltam, IT és üzleti kérdéseket válaszoltam meg telefonon keresztül. Ez egy jó beugró volt ahhoz, hogy jobban megismerjem ezt a közeget, kultúrát, amit a pénzügyi világ képvisel. A BISZ Zrt. a semmiből úgy épült fel, hogy közben mindenféle nagyobb bukfenc nélkül sikeres tudott lenni, és be tudta tölteni a szerepét, egészen a mai napig: a hitelpiaci információ szállítását. Legfőbb célunk, hogy digitális úton információkat adjunk át a pénzintézeti szektornak. 

Mit gondolsz, mit várhatunk 2023-ban a hitelpiactól?

Természetesen jós nem vagyok, de a jelenlegi számok azt jelzik előre, hogy 2023 nem lesz egy „vidám menet”. A hitelpiac jelentős változásokon esik át. A lakossági hitelpiacon a kihelyezett hitelösszegek volumene a korábbiakhoz képest gyakorlatilag megfeleződött. A legnagyobb visszaesés a lakáshiteleknél figyelhető meg. A vállalkozási oldalon is érdekes az összkép, mert a nem állami programokra megkötött hitelek aránya alacsony. Mondhatjuk azt is, hogy a vállalati összkép azért pozitívabb, mert 2022 utolsó negyedévét a Széchenyi Kártya Program visszahozta.

És ennél a 2022-es évnél véleményem szerint a 2023-as sokkal nehezebb lesz. A lakosság és a vállalkozások is harcolni fognak a „rezsidémonnal”.

Az energia szakértők szerint az olcsó energia időszaka véget ért. A vállalkozások lassan már hozzászokhattak a magasabb rezsi számlákhoz, de nagy kérdés hogy a megnövekedett terheket, hogyan tudják hosszabb távon kigazdálkodni. A működési költségek növekedése nagyban befolyásolhatja a jövedelmezőségüket, és a hitelfelvételi lehetőségeiket is. A lakossági piac valószínűleg arról fog szólni, hogy a megnövekedett életviteli költségek – köztük az energia számlák – miatt mennyien maradnak a vonal felett, azaz mennyien lesznek finanszírozhatók. A piacot elsősorban a valódi szükségletek fogják működtetni. Az elmúlt évek olcsó hitelei után a kamatemelkedések jelenleg nem ösztönzik a hitelfelvételt, de azon kényszervásárlók, akinek például elromlik a hűtője, és nincs pénze újra, meg fog próbálni hitelhez folyamodni. 

Szintén fontos kérdés, hogy azok, akik most értek el arra a szintre, hogy az első lakásuk megvételéről döntenek, tudnak-e lépni.

Fel mernek venni hitelt? Például egy fiatal párnak ott a CSOK, vagy a Babaváró Hitel csábító lehetősége, ezért valószínű, hogy lépni akarnak. Szerintem esetükben az a kérdés, hogy amennyiben a lakáshoz ezen felül hitelre van szükségük, akkor a szigorodó banki kockázatkezelés mellett azt meg tudják-e kapni. A bankok be fogják építeni az ügyfélvizsgálatba, hogy az igénylőnek mekkora a mostani életviteli költsége. Ebben meg fog jelenni egy infláció általi növekedés és az is, hogy például rezsire mennyit kell fizetnie. Várhatóan sokan lesznek, akik a jövedelmük és az eladósodottsági szintjük miatt nem biztos, hogy banki hitelt fognak kapni. Valószínűleg a lakossági piacon inkább likviditást javító megoldások fognak jobban működni, így például a személyi kölcsönök, de akár az áruhitelek is. Egy biztos: nagy lesz a különbség a között, hogy ki akar, és ki tud hitelt felvenni. 

Tapasztalni visszaesést azoknak a számában, akik már kaptak hitelt, de nem fogják tudni visszafizetni?

Szerintem ez a szám most kezd el majd emelkedni. Valamennyi megtakarítással a lakosság rendelkezik, és az első rezsiszámlákat még ezek a tartalékok talán fedezik.  Amikor elfogy a pénz, akkor lesz érdekes, hogy miként fogják az emberek úgy átcsoportosítani a pénzt a jövedelmükből, hogy enni is tudjanak, a rezsit is valahogy kifizessék, és a szükségleteikre is tartalékot képezzenek (pl., ha elromlott a telefon, akkor legyen miből újat vásárolni). 

Mesélj kicsit kérlek a BISZ Zrt. és a Salarify együttműködésének kezdetéről, hogyan indult ez a kapcsolat?

Ez egy érdekes történet olyan szempontból, hogy a BISZ 2020-ban elindította a jövedeleminformációs rendszerét (JIR), amelyet gyakorlatilag egy Jövedeleminformációs platformnak álmodtunk meg. Ezen első szolgáltatásként az elektronikus keresetkimutatás szolgáltatás indult el, amelyben a NAV által biztosított adatok kerülnek továbbításra titkosított formában a partnerek felé. Ezek a partnerek olyan pénzügyi vállalkozások, bankok, akik lakossági hitelezést folytatnak. A BISZ Zrt. fontos feladata, hogy folyamatosan figyelje, hogy milyen újdonságok, illetve lehetőségek jelennek meg a piacon. Egy MNB beszélgetés alkalmával került szóba a Salarify legújabb terméke, a Verify, és elkezdtük nézegetni, mint lehetőséget. (A Verify applikációt használva a hiteligénylők egyetlen kattintással megoszthatják munkáltatói jövedelemigazolásukat a kiválasztott pénzintézettel, papírmunka és a HR osztály bevonása nélkül - a szerk.)

‍Mivel olyan dolgot tudott mutatni, ami izgalmas és a bankok számára valóban hatékonyabbá teheti a működést, ezért azt gondoltuk, hogy jó lenne bevonni a platformba.

A két cég vezetése között megkezdődött a párbeszéd, hogy ezt milyen módon tudnánk kivitelezni. 

A JIR rendszerének akkor része a Verify?

A JIR egy szolgáltatási platform, és ezen a szolgáltatási platformon működik az elektronikus keresetkimutatás, ami a NAV adatait biztosítja, és ezen a platformon fog működni (szeparáltan) a Verify szolgáltatása is. Mi azt gondoljuk, hogy ez a legnagyobb komfort a bankoknak, így nem kell kiépíteniük új infrastruktúrát, és sokkal zökkenőmentesebb lesz az új szolgáltatás bevezetése is. 

Jelenleg a JIR rendszert mennyi bank és pénzintézet éri el Magyarországon?

A finanszírozók többsége eléri a felületet, inkább abban vannak különbségek, hogy ki hogyan használja azt. Például ismerünk olyan felhasználást is, ahol a bank nem a teljes termékpalettára használja a szolgáltatást. Ahhoz, hogy egy ilyen platformot széles körben használjanak, a felépített szolgáltatáson kívül szükség van egy nagyon komoly ügyfél edukációra. Ez igaz lesz a Verify kapcsán is. 

Mit mondanál mi volt az oka annak, hogy belevágtatok ebbe az együttműködésbe a Salarify csapatával a Verify kapcsán?

Röviden a jövőbe vetett hit, az üzlet, és a kémia együttműködése. Azt gondoljuk, hogy a jövő sok újdonságot hoz, erre fel kell készülni, és tenni kell a hitelezési folyamatok fejlesztéséért. Ehhez adni kell valamit a szereplőknek (finanszírozóknak és hitelfelvevőknek), ami a működésüket könnyebbé teheti. Azt is láttuk, hogy ebben lehet üzlet. Amikor elkezdtünk veletek beszélni, és napi szintű kommunikáció alakult ki, látszott, hogy a kémia is megvan a két cég között. Ezt az együttműködést olyan komolysággal tudja csinálni mindkét fél, hogy az valóban szolgáltatássá érjen, és egy igazán jó dolog lehessen. 

Jelenleg nagyjából minden bank más template-et használ a munkáltatói jövedelemigazolásokhoz. Hogy tud mégis univerzális módon működni a Verify?

Megnéztük, hogy milyen jövedelemigazolások vannak a hitelpiacon, milyen aktuális dokumentumokat használnak a bankok. Ráadásul az elektronikus keresetkimutatással kapcsolatban több, mint két év tapasztalattal rendelkezünk, olyan tudással, hogy a kiszolgált adatokon felül mit szeretnének még a bankok. Ha valamire szükségük van, akkor az egy izgalmas lehetőség számukra, hogy a Verify-t már úgy hozzuk létre együttesen, hogy a működésbe ezeket a kéréseket beleszerkesztjük. Ezt meg is tettük.

Én azt gondolom, hogy mostanra összeállt egy olyan egységes adatszerkezet, ami minden banki igényt kielégít. Ehhez külön banki egyeztetések is történtek.

A Salarify csapatával folyamatosan arra fókuszálunk, hogy minden igény a lehető legjobban ki legyen szolgálva. Abba biztos vagyok, hogy a szolgáltatás a későbbiekben alakulni fog, mivel ha elkezdődik a valós napi felhasználás, megfogalmazásra kerülhetnek új igények.

Mit gondolsz az együttműködésről, a létrejövő új jövedeleminformációs szolgáltatás felhasználásáról?

Ez egy win-win sztori, és nem csak a Verify és a BISZ között, hanem a felhasználók számára is - legyen szó bankokról, és a bankok ügyfeleiről. Egy platformon a különböző típusú jövedeleminformációk elérésének lehetősége megteremti a finanszírozóknak és a hitelt felvenni kívánó ügyfeleknek a választás lehetőségét. Véleményem szerint a legjobb modell az, ha a finanszírozó meghagyja a választás lehetőségét a hitelt felvenni kívánó ügyfelének. Hosszabb távon az lesz a kérdés, hogy mennyien fogják használni a NAV adatain alapuló elektronikus keresetkimutatás, és mennyien a Verify szolgáltatást. Feltehetően lesz, aki a NAV-tól szeretné az adatot lehívni, és lesz, aki a munkáltatóját nem bevonva, de mégis a munkáltatótól szeretne adatot adni. Akár életkori sajátosságok is szerepet játszhatnak abban, hogy ki melyiket választja. Én azt gondolom, hogy a fiatalabbak könnyebben fognak Verify-ozni, míg az idősebbek talán maradnak az elektronikus keresetkimutatásos NAV szolgáltatásnál.

A két szolgáltatás hosszú távon inkább ki kell, hogy egészítse egymást, én hiszem, hogy megférnek egymás mellett.

Akár az egyik szolgáltatás a másik komplementere lehet, mert például a Verify-ban lekért adat simán ellenőrizhető a NAV adatbázisából közölt adatokkal. Ha összehasonlítja ezeket az ügyfél, kijöhet akár olyan különbség is, ami javíthat a hitelfelvételi pozícióján - például fizetésváltozás esetén.

‍