Salarify Talks
December 5, 2022

Salarify Talks Jared Schrieberrel, Magyarország Első Szuper Angyalával

Jared Schrieber, sorozatvállalkozó és angyalbefektető, az InfoScout (később Numerator) társalapítója és korábbi vezérigazgatója, aki a Salarify-ba is befektetett. Miután Budapestre költözött, Jared gyorsan a magyar startup ökoszisztéma megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Folyamatosan növekvő, több mint 25 angyalbefektetést tartalmazó portfóliójával Magyarország első ‘szuperangyala’ lett. Lássuk, mit gondol Jared az Earned Wage Accessről és a magyar startup alapítók előtt álló akadályokról.

Hogyan és mikor hallottál a Salarify-ról?

Találkoztam egy vállalkozó és angyalbefektetővel Budapesten, aki már ismerte Bencét. Ő mondta nekem, hogy: "Jared, szerintem ez az alapító és a cég téged is érdekelhet.". Így hát ő mutatott be, és amint megtudtam, hogy mit csinál a Salarify, és találkoztam Bencével, azt gondoltam: "Ez olyasmi, aminek a részese akarok lenni!". 

Mi volt az első gondolatod, amikor hallottál a cégünkről?

Ezt két részre bontanám, a Salarify tevékenységének két kulcsfontosságú elemére:

Az első: ledolgozott bérhozzáférés (Earned Wage Access, EWA). 

Az első gondolataim visszarepítettek a karrierem kezdetének időszakára, amikor főiskolásként próbáltam kifizetni az egyetemet az Egyesült Államokban. Nekem nem volt rá félretett pénzem, ezért végig kellett dolgoznom a tanulmányaim mellett. Emlékszem, milyen nehéz volt, hogy csak kéthetente kaptam fizetést. Ha lerobban az autód, vagy orvoshoz kell menned, honnan fogod előteremteni a pénzt? Nagyon sok embernek, akiket az évek során megismertem, kellett felvennie úgynevezett fizetésnapi kölcsönt (az Egyesült Államokban széleskörűen elterjedt rövid lejáratú, fedezetlen kölcsön - a szerk.), 20-50%-os (!) kamattal a kéthetes időtartamra. 

Sokszor elgondolkodtam azon, hogy Magyarországon, ahol csak havonta kapod a fizetésed, “hogyan tudnak az emberek túlélni, és nem adósodnak el?”

Hihetetlen stresszt okozhat. Ha valami baj van, ami a mindennapi élet során bármikor megtörténhet (autóbaleset, valaki megbetegszik, vagy megsérül a gyerek), az váratlan kiadásokat okoz. Ha az embernek alacsony a jövedelme, nagyon nehéz ezt kezelni, és ha csak havonta egyszer kap fizetést, akkor még nehezebb. 

Amikor az Egyesült Államokban dolgoztál, ismerted az EWA konpecióját?

Akkoriban a lehetőségek kimerültek a fizetésnapi kölcsönben és a zálogházakban. És mi is történik, amikor valaki felveszi az első fizetésnapi kölcsönt? Kifizeti az éppen aktuális kiadásait, és amikor megkapja a fizetését, annak nagyjából a fele már megy is vissza a hitelezőhöz. Ezt követően pedig csak egy jóval kisebb összegből tud gazdálkodni a következő két hétre. Ezzel az összeggel pedig gyakran lehetetlen, hogy a következő fizetésig kibírja az illető. Így aztán kitalálhatjuk, mit tesz ezután. Vissza kell mennie a hitelezőhőz újabb kölcsönért, mert a fizetése 50%-a egyszerűen nem elég. Ez egy ördögi kört eredményez, amiből igen nehéz a kiszállás.

A második rész: Verify. 

Az új digitális  jövedelemigazolás terméketek is felkeltette az érdeklődésemet,  mert egy a munkavállalók és munkáltatóik számára is fájdalmas folyamatra nyújt megoldást. Egy hitel vagy kölcsön megszerzése jelenleg egy hosszú és akadályokkal teli folyamat is lehet, ami azt eredményezheti, hogy:

- alacsony jövedelműként nem kap az igénylő hitelt, 

- vagy több erőfeszítésébe kerül, 

- vagy magasabb kamatot kell fizetnie.

Egy megbízható, automatizált munkáltatói- és jövedelemigazoló megoldással csökkenthető a minősített hitel megszerzéséhez szükséges munka mennyisége, és potenciálisan csökken a kamat mértéke is. Szerintem ez egy csodálatos dolog.

Következő témánk a startup ökoszisztéma Magyarországon: Hogy látod, mik azok a legnagyobb akadályok az alapítók előtt, amik más piacokon nem léteznek?

Kezdjük azzal, hogy mi történik, amikor az ember meghozza a döntést, hogy otthagyja a munkahelyét és startupot alapít. Ha a Szilícium-völgyből jöttél, akkor lehet, hogy dolgoztál a Facebook-nak, a Google-nek, vagy egy startupnak, ami sikeres volt, ezért vannak megtakarításaid. Ez már egy akkora összeg, hogy nyugodt szívvel mondhatod: "megengedhetem magamnak, hogy otthagyjam a munkámat, és kidolgoztam ezt az ötletet, meglátjuk, hogy mi lesz belőle". A legtöbb magyar vállalkozó, akivel találkoztam, nem rendelkezett ilyen megtakarítással, ezért elkezdtek éjszakánként és hétvégenként pluszban dolgozni a startupjukon. 

A másik probléma az, hogy az USA-ban támaszkodhatunk a családunkra, barátainkra és olyan ‘bolondokra’, akik pénzt adnak nekünk az új ötletünk megvalósításához. Magyarországon a legtöbb vállalkozó nem olyan családból származik, akik csak úgy 100 000 eurón ülnek otthon, amit be tudnak fektetni, és megengedhetik maguknak, hogy akár elveszítsék azt.

Magyarországon eddig nem sok nemzetközi startup sikertörténettel találkozhattunk, így kevés olyan alapító van, aki egy hatalmas exit után befektetne a következő generációba. Szintén nagyon kevés az angyalbefektető (a.k.a. a korábban említett ‘bolondok’, mint én), akik a legelső befektetéseket meglépik.

Aztán ott vannak a jogi akadályok. Egy Kft. vagy Zrt. alapítása nem olyan egyszerű, mint amilyennek lennie kellene. Jelentős mennyiségű tőkére van szükséged - akár a tízszeresére, mint más országokban (pl. az USA-ban). A valódi probléma az, hogy amikor Magyarországon létrehozok egy vállalatot, akkor az nem tudja megfelelően támogatni egy startup igényeit. Van egy fix részvénymennyiségem, fix részvényesi struktúrám, és amikor új embereket hozok be, nem tudok egyszerűen részvényeket osztani nekik. Az Egyesült Államokban vagy más országokban, ha be akarsz hozni valakit, akkor új részvényeket bocsátasz ki. Ha új befektetőket akarsz bevonni, akkor akkor új részvényeket bocsátasz ki. Más piacokon az a mentalitás, hogy együtt fogjuk növelni a tortát. A magyar jogi keretrendszer viszont egy zéróösszegű mentalitáson alapul, ami szerint a torta nem növekszik, hanem továbbosztódik. Ez valódi akadályokat gördít a cég elé, amikor növekedni próbálsz, vezetőket toborzol, és részvényopciókat kínálsz a dolgozóknak. Magyarországon erre nincsenek tiszta módszerek, ehelyett szellem- vagy fantomrészvényeket kell használni. 

Az itteni jogi keretek szintén nehezítik a legegyszerűbb és átláthatóbb módszerek alkalmazását a korai fázisban lévő startupokba való befektetést illetően.  Más piacokon a convertible note (üzletrésszé konvertálható, rövid lejáratú tagi kölcsön - a szerk.) és a SAFE (Simple Agreement for Future Equity, magyarul jövőbeli részesedésre szóló egyszerű megállapodás) alkalmazásával a feleknek nem kell megállapodniuk a vállalat jelenlegi értékéről, vagy a befektetők/részvényesek jogaival kapcsolatos feltételek tucatjairól tárgyalniuk. Ehelyett olyan költségekkel és összetett jogi feladatokkal terheljük a magyar startupokat, amik elvonják a figyelmet a product-market fit  megtalálásáról- ami a legfontosabb dolog, hiszen meghatározza, hogy a startup sikeres lesz-e vagy sem.

Látsz megoldást, nyitottságot arra, hogy ezeket a korlátokat lebontsák Magyarországon?

A Hungarian Venture Capital Association, a Hungarian Business Angels Network, a Startup Hungary, valamint más szervezetek és érdekvédők közreműködésével dolgozunk egy közös, a kormánynak címzett levélen, amelyben olyan konkrét javaslatokat fogalmazunk meg, melyek valódi változást jelentenének az alapítók és a korai fázisban lévő startupok számára. Pozitív meglepetésként ért a Magyar Nemzeti Banknál dolgozó kollégák egyértelmű kommunikációja, és bízunk abban, hogy megtaláljuk a megfelelő utat a Pénzügyminisztérium bevonására is. 

Most pedig beszéljünk a magyarországi angyalbefektetői tevékenységedről. Elképesztő portfóliód van, mi teszi érdekessé azokat a cégeket, amelyekbe befektetsz?

Szerencsés vagyok, hogy olyan elképesztően tehetséges alapítóval dolgozhatok együtt, akiket az a szenvedély vezérel, hogy valódi problémákat oldjanak meg okos és innovatív módon. Megvan bennük a lendület, hogy továbbvigyék ötletüket legalább a következő 10 évben, és nem félnek attól, hogy ezt globális szinten tegyék. Nem Magyarországot tekintik piacuknak. Bizonyos esetekben Magyarország jó tesztpiac lehet, de a legtöbb esetben nem az. Általában nagyobb piacon vagy olyan környezetben érdemes tesztelni a koncepciókat, ahol magasabb az egy főre jutó GDP, vagy a fizetési hajlandóság. 

Végül, ami engem illet, én inkább olyan startupokba fektetek be, amelyek valódi problémákat oldanak meg. Amikor azt mondom, hogy valódi problémákat, úgy értem, hogy nem fektetek gaming megoldásokba. A játékok izgalmas szórakozást nyújtanak, ami rendben van, de fogok befektetni a következő fantasztikus gaming startupba még akkor sem, ha az lehet a következő unikornis. 

Ha látok egy valódi problémát és egy szenvedélyes csapatot, akik készek mindent beleadni a következő 10 évben, és a világ jobb hely lesz, ha sikerrel járnak, akkor támogatni akarom az útjukat.

Mesélnél a december 13-án érkező könyvedről?

Egy best-seller üzleti könyv inspirált, a Good To Great Jim Collins-tól. Jim és kutatócsoportja 15 éven keresztül minden tőzsdén jegyzett vállalatot megvizsgált. Azonosították azokat a vállalatokat, amelyek valóban sikeresen szárnyaltak, szemben az ugyanezen iparágakban működő, lemaradó vállalatokkal. Ezután kutatást végeztek, hogy kiderítsék, hogyan nyertek ezek a győztes vállalatok, és mások miért veszítettek. Amikor olvastam a könyvet, arra gondoltam, hogy valakinek ezt meg kellene csinálnia a fogyasztói márkák esetében is (egész vállalatok helyett). Valakinek meg kellene vizsgálnia a márkákat hosszabb időn keresztül, azonosítva a győzteseket, és összehasonlítani őket az ugyanabban a termékkategóriában lévő, visszaeső márkákkal. Pontosan ezt a feladatot tűztem ki célul. 

Breakout Brands

Felépítettem két olyan vállalatot, ami hatalmas léptékben használta fel a kiskereskedelmi és fogyasztói adatokat, nyomon követve több mint 25 000 fogyasztói márkát Amerikában, minden reklámot, minden médiaplatformon (a TV-től a rádióig és a közösségi médiáig). Minden üzletben minden promóciót rögzítettünk, az összes árképzéssel, a termékek elérhetőségével és az összes online termékértékeléssel együtt. Elemző kutatócsoportommal 5 éven keresztül tanulmányoztuk ezt a 25 000 márkát, és 58 olyan márkát azonosítottunk, amelyek kiemelkedtek kiskereskedelmi forgalmuk és piaci részesedésük tekintetében. Nem csak arról volt szó, hogy maga a kategória növekedett, hanem ezek a márkák évről évre dominálták a versenytársakat az adott kategóriákban. Eközben más márkák ugyanabban a termékkategóriában hanyatlásnak indultak. Mi pedig párosítottuk ezeket a győzteseket és veszteseket, és megkérdeztük:

Mit csinált a győztes másképp, mint a vesztes, hogy növekedést érjen el?

39 különböző hipotézist teszteltünk, és eredményképpen új felismerésekre jutottunk. Ezeket a felismeréseket egy teljesen új keretrendszerbe foglaltunk, amelyet Brand Growth Flywheel-nek neveztünk el. Ezzel a keretrendszerrel strukturáltan hasznosíthatók kutatásunk eredményei. A könyvet december 13-án publikáljuk, a címe: Breakout Brands (a könyv linkje hamarosan élesedik).

Együtt az okos pénzügyekért!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj első kézből praktikus tippjeinkről és időszakos kedvezményekről!