Salarify Talks: Az MNB és a Fintechek - Fáykiss Péterrel Beszélgettünk

Fáykiss Péter 2009-től a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 2013-tól az Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi szabályozásért felelős főosztályvezető helyettese, 2014-től az MNB Makroprudenciális területén főosztályvezető, majd igazgató, 2019 óta pedig a Digitalizációs igazgatóságot vezeti. A Salarify Talks keretein belül arról beszélgettünk Péterrel, hogy hogyan tudja segíteni a magyar Fintech ökoszisztémát az MNB, valamint hogy hogyan támogatja a jegybank a digitális transzformációt a hazai pénzügyi rendszerben.

Miért foglalkozik a jegybank FinTech-el? 

Ez a kérdés általánosabban is érdekes lehet: miért fontos, hogy a jegybank foglalkozzon digitalizációval, digitális pénzügyi megoldásokkal? Ennek kapcsán két szempontot emelnék ki. 

Egyrészt az látható, hogy a magyar pénzügyi rendszer versenyképességében még jelentős tartalékok vannak. Profitábilisan és stabilan működik, viszont a költséghatékonyság és versenyképesség terén van hova fejlődni nemzetközi összehasonlításban - bár találkozni jó példákkal is a hazai bankok körében. A viszonylag magas költségszintet érdemben csökkenteni lehetne a digitalizáció segítségével, ami kapcsán például a bank–FinTech együttműködésekben jelentős potenciál van. Az alacsonyabb költségszintből aztán a versenyképesebb árazásokon és rugalmasabb szolgáltatásokon keresztül a fogyasztók és a vállalkozások profitálhatnak. 

Másrészt fontos szempont az is, hogy egyre több digitális kihívó van mind az EU-ban, mind globálisan. Itt akár FinTech cégekre, akár neobankokra érdemes gondolni. Egy kevésbé rugalmas, kevésbé versenyképes pénzügyi rendszer sokkal nehezebben tud ezekkel a digitális kihívókkal versenyezni, ami akár pénzügyi stabilitási kockázatokat is hordozhat magában, ha a felkészületlen piacot „le tudják tarolni” ezek a külső kihívók.    

Az MNB azon élenjáró jegybankok közé tartozik, melyek már régóta foglalkoznak a FinTech és digitalizáció témakörével. Már 2017-ben készítettünk egy átfogó felmérést a magyar FinTech és digitális pénzügyi ökoszisztémáról.

Felmértük a FinTech-eket, a kockázati tőke társaságokat, bankokat, biztosítókat, tőkepiaci szereplőket, ügyfelekkel is tartottunk fókuszcsoportos interjúkat, valamint számos külföldi hatósággal is egyeztettünk. Ezen kutatás tapasztalatai alapján 2017-ben publikáltunk egy „white paper”-t, melynek egyik fontos üzenete az volt, hogy a pénzügyi innovátorok számára nagy segítség lenne egy szabályozói támogató platform. Ennek megfelelően 2018 márciusában a régióban elsőként elindult az MNB Innovation Hub, melynek célja, hogy szabályozói segítséggel támogassa a digitális pénzügyi innovációkat, akár FinTech-ekről, akár hagyományos intézményekről van szó. 

Hogy néz ki jelenleg a magyar FinTech ökoszisztéma? 

Jelenleg közel 150 FinTech cég található Magyarországon, ennek mintegy kétharmada hazai, egyharmada pedig külföldi tulajdonú. Ez egy élénk ökoszisztéma, szépen növekszik évről évre, és ami talán még fontosabb: egyre jobban megjelennek azok a szereplők, melyek érdemi export aktivitást végeznek. Sőt, most már körvonalazódott néhány igazán jó „sikersztori-gyanús” cég is. Többen már nem csak Európában, hanem Ázsiában is kifejezetten aktívak. A világ egyik legnagyobb FinTech rendezvényén például, a közel 60 ezer látogatót vonzó Singapore FinTech Festival-on tavaly volt lehetőségünk egy magyar FinTech panelbeszélgetést szervezni, melyet Szombati Anikó ügyvezető igazgató asszony moderált. Szerencsére már vannak olyan Ázsiában is aktív hazai FinTech cégek, melyek közül tudtunk válogatni, nagyon jól sikerült beszélgetés volt. 

Hogyan segíti az MNB az ökoszisztémát? 

Az MNB-ben 2019 óta már egy dedikált ügyvezető igazgatóság foglalkozik a FinTech és a digitalizáció témakörével. Az ökoszisztéma támogatása kapcsán az egyik legfontosabb eszköz, a már említett MNB Innovation Hub, - illetve ahhoz részben kapcsolódóan a Regulatory Sandbox teszt környezet -, ahol az innovátorok iránymutatást tudnak kapni az MNB-től olyan témákban, ahol a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, vagy nehezen értelmezhető egy adott pénzügyi innovációra vonatkozóan. Emellett igyekszünk a nemzetközi együttműködésekben is támogatni a magyar FinTech-eket, mint ahogy például az előbb említett Singapore FinTech Festival-on is történt. Kiemelném még a bankoknak szóló digitális transzformációs ajánlásunkat is, amivel a bankok és a FinTechek együttműködését is szeretnénk ösztönözni. Végül pedig úgy is igyekszünk példát mutatni, hogy az MNB is együttműködik a FinTech ökoszisztéma szereplőivel, több olyan innovatív megoldásunk, pilot projektünk is van, amiket hazai FinTech-ekkel együttműködésben hoztunk létre.

Hogyan alakulnak a magyar sikersztorik? 

Talán két olyan példát emelnék most ki, melyek komolyabb sajtónyilvánosságot kaptak az elmúlt időszakban, de rajtuk kívül is van még jó pár olyan hazai FinTech, melyek nagyon ígéretesek. Az egyik a Finshape, amely jelentős regionális szereplővé vált a B2B FinTech szolgáltatások területén, illetve most már Ázsiában is egyre aktívabbak. A másik pedig a csalásmegelőzéssel foglalkozó Seon, akik tavaly közel 94 millió dollár befektetői tőkét vontak be. Mindkét cég képviselői részt vettek egyébként a szingapúri kerekasztalbeszélgetésünkön.

Mit gondolsz, miben erősek a magyar FinTech-ek? Mik a kihívást jelentő területek? 

Mindenképp pozitívum, hogy Közép-Kelet Európa iránt jelentős az érdeklődés, digitalizációban ez a régió egyáltalán nem olyan rossz, mint ahogy sokan esetleg gondolnák. Emellett az látjuk, hogy technológiai tudásban és innovációban is erős a hazai szakembergárda. Amit pedig érdemes lenne fejleszteni és javítani, az egyrészt a kockázatvállalási hajlandóság, a vállalkozói attitűd, másrészt az itthon talán eddig kevésbé fontosnak tartott készségek, mint például az értékesítés, marketing, üzletfejlesztés. Jól látható, hogy azok a csapatok, melyeknél ezek a skillek erősek, tényleg komoly eredményeket tudnak elérni. Végül a szabályozási környezetben is van még tér a fejlesztésre, mind a FinTech-ek, mind általában a startupok kapcsán. Egy jól működő convertible note szabályozás például az egész ökoszisztémát támogathatná.   

Volt esetleg olyan pont, amikor már úgy érezted, hogy kezd érdemben beindulni az MNB és a FinTech-ek együttműködése? 

Amikor 2018 márciusában elindult az MNB Innovation Hub, akkor a nemzetközi példák alapján az volt a várakozásunk, hogy ha jön évente 5-10 megkeresés, akkor az már jónak számít. Egyszerűen akkoriban nem volt még elég innovatív szereplő, és a meglévők is kicsit bizonytalanok voltak. Eleinte főleg bankok és biztosítók kerestek meg minket, majd idővel egyre több FinTech jelent meg.

Az egyik számomra emlékezetes pillanat az volt, amikor egy nyáron megjelent az első olyan csapat, ahol mindenkin sportcipő és póló volt, szemben a banki közegben megszokott öltönnyel. Ekkor éreztük, hogy valószínűleg jó úton járunk, ha a klasszikus startupperek is eljönnek hozzánk és kérik az MNB segítségét.

Azóta pedig már közel 200 megkeresése volt az MNB Innovation Hub-nak. 

Hogyan támogatja az MNB a digitális transzformációt? Mesélnél a dedikált MNB ajánlásról? 

Legjobb tudomásunk szerint a világon elsőként az MNB adott ki dedikált jegybanki ajánlást a bankrendszer digitalizációjának erősítéséért. Az ajánlás egyik fő célja, hogy a teljes banki értékláncot lefedje. Összesen 10 témakörből áll, amiket három nagyobb pillér köré lehet szervezni. Az első a termék és az ügyfelekkel való kapcsolattartás digitalizációja, a második a rendszerekkel, infrastruktúrával, belső működéssel foglalkozik, a harmadik pedig kifejezetten a munkavállalókra, a vezetésre és a szervezeti kultúrára fókuszál.

Fontos jelezni, hogy az ajánlás nem egy kötelező jogi erővel rendelkező szabályozás, hanem alapvetően javaslatokat adunk a bankoknak, akik kifejezetten kooperatívak ebben a témában.  2021 október végéig a bankoknak össze kellett állítaniuk egy digitális transzformációs stratégiát, amiben mind a 10 témakört lefedték. Ezeket a stratégiákat elemeztük, és éves szinten megbeszéljük az egyes intézményekkel, hogy hogyan haladnak a stratégia mentén. Ezek alapvetően inkább „coaching” jellegű beszélgetések. A bankok is egyre jobban látják, hogy a digitális transzformáció elkerülhetetlen, folyamatosan tűnnek fel kihívó szereplők, illetve a hazai versenytársak is erősítenek ezen a téren. A jövőben is igyekszünk minden segítséget megadni a pénzügyi intézményeknek, hogy a digitalizáció terén versenyképesebbek legyenek. Ez ugyanis egyszerre javítja az ügyfeleknek nyújtott pénzügyi szolgáltatások minőségét a jobb ügyfélélményen keresztül, valamint a pénzügyi intézmények rugalmasságát és költséghatékonyságát.