Munkahelyi jóllét
September 9, 2022

Munkahelyi kiégés - mi okozza, és hogyan kezelhető?

A “kiégés” szót gyakran félreértés övezi. Különösen azokban a pillanatokban, amikor úgy érezzük, hogy túlterheltek vagyunk a munkánk során. Ilyenkor egy kis szünet, akár pár nap pihenés enyhítheti ezt az érzést. A valódi jelenség ezzel szemben sajnos nem olyan probléma, amit egy extra hosszú hétvégével orvosolni lehet. Ebben a blogbejegyzésben a munkahelyi kiégéssel fogunk foglalkozni. Megnézzük, hogy mik a legfőbb kiváltó okok, hogyan lehet felismerni, vagy (még jobb lépésként) megelőzni.

Mi az a munkahelyi kiégés?

Egy olyan tünetegyüttes, amely a hosszú távon fennálló, folyamatosan magas elvárások, valamint a magas teljesítménykényszer miatt alakul ki az embereknél. Az állandó stresszhelyzet miatti fokozott érzelmi megterhelés a dolgozóknál mentálisan, érzelmileg és fizikailag jelentkező kifáradást okoz.

A munkahelyi kiégés gyakran nem úgy néz ki, ahogyan azt várnánk. A hatalmas összeomlások, amelyeket a munkával kapcsolatos nyomással társítunk, talán soha nem is következnek be. Sőt, a tünetek sok esetben észrevétlenek maradnak, gyakran csendben, minden felhajtás nélkül, a szemünk előtt zajlanak (Scott, 2018). 

A munkahelyi kiégés legfőbb kiváltó okai

A Kronos amerikai munkaerő-menedzsment szoftverekkel foglalkozó vállalat tanulmánya szerint a kiégéshez vezető legfontosabb tényezők a következők voltak (Scott, 2018):

  • Méltánytalan kompenzáció
  • Ésszerűtlen munkaterhelés
  • Túl sok időn túli munka/túlóra

Ezeken túl számos oka lehet még a jelenség kialakulásának. Belső és külső tényezők egyaránt. Előbbi csoportba tartozik a munkahelyi elismerés hiánya, a magas teljesítménykényszer miatti stressz, vagy a dolgozók közötti rossz kommunikációs kapcsolat. A külső tényezők hatásai pedig szintén hozzájárulhatnak a munkavállalói kiégéshez. Ilyenek például az egyéb stresszhatások a családdal/barátokkal kapcsolatban, vagy a dolgozó pénzügyi nehézségei. 

Hogyan ismerhetjük fel?

A munkahelyi kiégés kialakulását könnyebben felismerhetjük, ha odafigyelünk annak apróbb és feltűnőbb jeleire egyaránt. Az apróbb jelek, amikre érdemes odafigyelni (akár saját magunk, de munkatársaink, vagy beosztottjaink esetében is) a következők:

  • Megbeszélések kihagyása
  • Elszigetelődés a csapat többi tagjától
  • Befejezetlen feladatok
  • Fokozott érzékenység

Ezek mind annak a jelei, hogy a munkavállaló kezd meginogni a terhelés alatt. Az ennél feltűnőbb jelek pedig a következők lehetnek:

  • Gyakori hibák a munka során
  • Befejezetlen projektek
  • Megnövekedett hiányzás a munkából
  • Kimerültség észrevehető jelei, például folyamatos fáradtság

Természetesen ne vonjunk le egyből elhamarkodott következtetéseket. De legyünk ezen információk tudatában, és kezeljük a helyzetet átgondoltan, körültekintően.

Stratégiák a kiégés megelőzésére

A “burnout” problémáját komolyan kell venni, azonban több módon is megelőzhető. Nézzünk meg most ötöt, amelyekkel proaktívan kezelhető a probléma, ezáltal csökkentve a munkahelyi fluktuációt is.

Világosan meghatározott feladatkörök

Azok a munkavállalók, akik elégedetlenek a munkájukkal kapcsolatban, gyakran a vállalati stratégiával elégedetlenek. Ennek oka az lehet, hogy a szerepüket nem határozták meg hatékonyan, ennek következtében a sikerhez vezető út nagyon homályosnak tűnhet számukra. 

Ez a probléma könnyedén leküzdhető, azzal ha munkavállalóként alapos beilleszkedési folyamatot biztosítunk az új alkalmazottak számára, és pontosan tisztázzuk a feladataikat, felelősségi köreiket. 

Hatékony kommunikáció elősegítése

A munkahelyi kiégés gyakori tényezője a nem megfelelő kommunikáció, vagy a kommunikáció hiánya. Munkáltatóként fontos az őszinte visszajelzési környezet megteremtése az alkalmazottakkal. A rendszeres meetingek segíthetnek ebben, ahol olyan kérdésekkel segítheted elő a munkatársakkal való gördülékeny kommunikációt, mint például: “Milyen hatékonysággal tudnál most egy másik feladatot is elvégezni?”. Ezáltal több információt tudhatsz meg a munkavállalók moráljáról, és ők is őszintébben fognak kommunikálni.

A kommunikáció nem mindenkinek megy könnyen, és egyes alkalmazottakat bátorítani kell, hogy megnyíljanak. A rendszeres meetingek alkalmával könnyebb megérteni, hogyan szeretnek visszajelzést kapni. Ha nem szeretnek közvetlenül szóban kommunikálni, fontold meg a rendszeres visszajelzési felmérés bevezetését, ahol elküldhetik gondolataikat, amelyeket utána át lehet beszélni.

Reális célok kitűzése

A vezetők által támasztott irreális elvárások stresszforrást jelenthetnek a munkavállalók számára. Akár a hosszú munkaórák közérzetükre gyakorolt hatásának alábecsülése, akár az irreális célok kitűzése elég, hogy növelje a napi stresszterhelésüket. Miközben fontos, hogy kihívások elé állítsd alkalmazottaidat, és ambiciózus célokat tűzz ki, az is fontos, hogy tudd, mi a különbség a kihívás és a túlterhelés között.

Beszélj a munkatársaiddal a munkaterhelésükről, és gondoskodj arról, hogy mindenük meglegyen, amire szükségük van a munkájuk sikeres elvégzéséhez.

Túlórák kezelése

Ha a munkával töltött időről van szó, ne feltételezzük, hogy egy plusz óra nem nagy dolog. Egy ügyfélkapcsolati szerepkörben például egy 60 perces plusz munkaidő akár 5 további nehéz ügyfelet is jelenthet. 

Az is kiemelten fontos, hogy a túlórákért méltányos kompenzációt kapjanak az alkalmazottak. A túlórázás kevesebb időt enged a feltöltődésre vagy a családdal és a barátokkal való együttlétre, ezért a méltányos kompenzáció segít megmutatni, hogy a munkáltatójuk igenis értékeli az idejüket. 

Pénzügyi terhek csökkentése

A pénzügyi stressz szintén gyakori oka a munkavállalók kiégésének. A mai világban a gyors számlázási ciklusok egyre nagyobb teret nyernek, a munkavállalók mégis kénytelenek akár egy egész hónapot is várni, mire fizetést kapnak. Mivel az órabéres munkavállalók háromnegyede fizetésről fizetésre él, segít, ha alkalmazottak már fizetésnap előtt hozzáférhetnek a bérükhöz (Scott, 2018). Ha nem férhetnek hozzá a már megkeresett pénzükhöz, az mind a mentális, mind a pénzügyi egészségüket megterhelheti. Néhány munkavállaló esetleg folyószámlahitelt vagy fizetésnapi kölcsönt választ, hogy átvészelje a fizetésig tartó időszakot, ráadásul mindkét lehetőséghez magas díjakat is számíthatnak fel, ami csak tovább növeli a stresszt (Scott, 2018). 

A rugalmas bérhozzáférés szinte azonnal lehetőséget biztosít a munkavállalóknak, hogy a már megkeresett, de még ki nem fizetett bérük felett rendelkezzenek. Ha pedig a dolgozóknak kevesebb pénzügyi gonddal kell foglalkoznia, és jobban kézben tarthatják személyes pénzügyeiket, elkötelezettebbek lesznek a munkáltató felé, és kevésbé valószínű, hogy a stressz okozta betegségek miatt hiányozni fognak a munkahelyről. A Salarify-nál éppen ezért azon dolgozunk, hogy minél több munkavállaló számára elérhetővé váljon ez a megoldás, így megteremtve egy szabadabb, tudatosabb és fenntarthatóbb pénzügyi ökoszisztémát.

A cikkhez felhasznált források:

Instant.co: LINK

Teamguide.hu: LINK

Együtt az okos pénzügyekért!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj első kézből praktikus tippjeinkről és időszakos kedvezményekről!